Alig egy hónap múlva Karácsony! 🙂 Az egyik csoportban Tündi kérdezte, vajon van-e idén is bloggerek közti ajándékozás, amihez csatlakozhatna?  Bizony tetszett az ötlet, körül is néztem, de nem találtam gasztrósok közt ilyen “játékot”. Viszont nagyon birizgálta a csőrömet, hogy bizony, ennek én is örülnék, szerintem igen kedves dolog. És mivel mind Andi, mind Ildi… Tovább »

 A Blogkóstoló játék ezúttal Györgyi, a Csak, mert szeretem blog háziasszonya vezetésével zajlik. Örömmel vettem, hogy olyan blogot kaptam, amit még nem ismertem. Flower naplója tele van finomságokkal, perceken belül kiszúrtam a nekem nagyon is tetsző kalácsfelfújtat, amit saját ízre hangoltam picit. Alapból whisky lenne benne, ám egyrészt nem volt itthon, másrészt az aszalt szilvához… Tovább »

  Deniz barátosném újra ünnepel. Tavaly plüssnyuszija volt, most anyuja szerint egy ferde torta kéne, aminek a tetején egyensúlyozik a lányzó. Igazság szerint ezt tavaly is pedzegette, de akkor teljesen elképzelhetetlennek véltem, hogy én álló, pláne csak egy lábon álló figurát alkossak. Na, most sem lett tökély, de legalább nekiálltam. :)) Ízben valami diósat, vagy… Tovább »

 Játszunk az étellel. Néha színes, csillogó kristályok, néha áttetsző, ragyogó szépségek. Nem mellesleg finomak. És hol roppanós, hol puha állagúak. Karácsony tájékán kötelező. Mivel idén még nem vettem narancsot, feltöltöm a tavalyi képeket, de most már muszáj leírnom, hogyan készítettük anyuval együtt gyerekkorom óta.  Már van gyorsabb verzió, de nekem pont a várakozás tetszik benne,… Tovább »

Érdekes kérésem jött, a kollégáim tudják, mivel tartsák életben a jókedvet. :)) Minionos piskótarolád kell! Hangzott a kérés, ugye meg tudod csinálni? És már dugták is az arcomba a mobilt, rajta egy kép, ez: Klikk ide.  És milyen ízű legyen? – kérdeztem én. Mire: -Hát citromosat, hiszen sárga…vagy nem? – jött az egyértelmű válasz. Hát… Tovább »

Barátnőm kisfiának szülinapjára készültünk meglepetéssel. A legkedvesebb kisállata a fehérhasú törpesüni, így nem is volt kérdés a téma. 🙂 A kérdés egyedül az volt, hogy én azt ugyan hogyan csinálom meg? 😀 Szerették volna, ha az ennél a fajtánál elterjedt fotókon látható,  tipikus hanyattgömbölödő sünit mutatom meg, a nagy lapát füleivel, szóval a rendesen álló,… Tovább »

Nem mindig van  az embernek ideje friss főtt ételt tenni az asztalra. Főleg, ha apa és anya is folyton dolgozik, sokszor estébe nyúlóan. Ezért aztán előfordul, hogy rendelünk. Nagyon ritkán, évente talán 5-6 alkalommal, de akkor szeretjük azt a lehető legkényelmesebben, leggyorsabban letudni. Néha spontán jön, Párom látja rajtam, hogy mozdulni sincs kedvem, ezért felteszi… Tovább »

Lemon curd, az új szerelem. 🙂 Hagyományosan angol ősöktől származik, az ötórai tea nélkülözhetetlen kellékeként péksüteményre, pirítósra kenve fogyasztották, vagy csak úgy magában, ahogyan én. :)) Újabban viszont meghódította európát is, sütemények, torták krémjeként, bonbon étcsoki burkába zárva, sőt, fánkba töltve is függőséget okoz. Többször készült már nálunk is, egyszerűen imádjuk! Több recept is kering,… Tovább »

Ez a verzió a múltkori marcipános-szilvás pite után készült nem sokkal, nem is értem miért maradt el, pedig isteni. 🙂 Könnyű, gyors kategória, és nagyon-nagyon fincsi! 🙂 Tészta: 180 gramm liszt 120 gramm vaj 60 gramm porcukor 1 kisebb kanál tejföl csipet só A lisztet összemorzsoljuk a vajjal, porcukorral, sóval, majd a tejföllel gyors mozdulatokkal… Tovább »

Már régen kinéztem magamnak, tudtam, hogy állagra pont olyan, mint a mi szalalkális ötlaposunk, de azt is, hogy ízre sokkal nagyobbat szól! 🙂 Tény, hogy teljesen más technikával készül a tészta, mint a megszokott, de valahogy tuti biztos vagyok benne, hogy rokonok. Ez nem lehet véletlen! 🙂 Észrevettétek, hogy a legkedveltebb süteményeink bizony sok lapból… Tovább »