Mozart torta Már nagyon régen szerettem volna kipróbálni az édességek egyik legjobbját tortaként. Mivel igen erőteljes ízvilág, inkább csak kisebb tortácskákban próbálkoztam meg vele. Először is alapos előtanulmányt végeztem, átolvastam a Mozart golyó történetét, a sokféle elkészítést. Aztán a mogyorónugát következett, hogy képben legyek a pontos arányokkal kapcsolatban. Mivel osztrák hagyományos édesség, csakis erőteljesen csokoládés,… Tovább »

Mogyorónugát Már olyan sokszor szerettem volna tudni, milyen is a mogyorónugát igazán. Persze, sokszor pörgettem már mogyoróvajat aprítógépben, és abból sokszor próbáltunk eljutni a nutellához, ami többé-kevésbé sikerült is, de voltak mellékvágányok. Az egyik alkalommal a csokit simán felvette, összeolvadt vele az aprítóban, ám amikor édesíteni szerettük volna, összeállt gyúrható labdává. Baromi távol voltunk a… Tovább »

A gyerekek tehetnek róla. Könyörögtek érte, én viszont drágállom a boltit, arról nem is beszélve, hogy kismillió olyan összetevője van, amit nem szívesen adok a kezükbe (nemhogy a szájukba). Természetesen ettünk már, azért ennyire nem durva a dolog, de szeretném kiváltani házi verzióval. Ha már bűnözünk, legalább vegyszereket ne együnk. Átnéztem rengeteg amerikai oldalt és… Tovább »

Ez a verzió a múltkori marcipános-szilvás pite után készült nem sokkal, nem is értem miért maradt el, pedig isteni. 🙂 Könnyű, gyors kategória, és nagyon-nagyon fincsi! 🙂 Tészta: 180 gramm liszt 120 gramm vaj 60 gramm porcukor 1 kisebb kanál tejföl csipet só A lisztet összemorzsoljuk a vajjal, porcukorral, sóval, majd a tejföllel gyors mozdulatokkal… Tovább »

Már régen kinéztem magamnak, tudtam, hogy állagra pont olyan, mint a mi szalalkális ötlaposunk, de azt is, hogy ízre sokkal nagyobbat szól! 🙂 Tény, hogy teljesen más technikával készül a tészta, mint a megszokott, de valahogy tuti biztos vagyok benne, hogy rokonok. Ez nem lehet véletlen! 🙂 Észrevettétek, hogy a legkedveltebb süteményeink bizony sok lapból… Tovább »

Jó dolog ez a blogkóstoló, újra és újra finom sütemények elkészítésére sarkall. 🙂 Ehhez a pitéhez volt szerencsém ezügyben, ám azonnal eldöntöttem, hogy saját tanácsaimat megfogadva újrázunk. Nem is vártam sokáig, az első adandó alkalommal hazaédesgettem egy rakat szilvát. 🙂 Még mindig a krémesebb, lágyabb töltelékre számítsunk. Idő közben rájöttem, mi a bajom, én a… Tovább »

Még mindig kicsi öcsi szülinapján járunk, ahol a látszat csalt. A sushi mellett választható volt a rántott csirke is, és páran éltek is a lehetőséggel.  A receptet több angol oldal receptjeinek keverékéből alakítottam sajátommá, írjátok be, hogy peanut butter cookie, és rengeteget dob ki. Nézzétek el nekem, hogy nem végeztem hetekig tartó kutatómunkát, hogy kiderítsem,… Tovább »

Hétvégén ünnepeltünk! Mégpedig kicsi fiam varázslatos hetedik szülinapját! 🙂 Nagy kedvence mostanság a Parkműsor című rajzfilm, lányommal együtt hárman sokat nevetünk, ha elcsípjük, ilyen pihent agyú, szórakoztató mesét is ritkán látok, kimondottan tetszik. 🙂 Egyértelmű volt, hogy a meghívó után a torta is velük készül majd. Hát nem volt egyszerű. A két haver sokszor száguldozik… Tovább »

Van úgy, hogy csak ülök a gép előtt, és merengek. Azon, hogy a sütis tál már csak félig van, és hogy hogy unatkozhatnak a kisszekrényben a liszt, a cukor, a mogyoró meg a táblás csokik, mert legalább egy napja nem volt dolguk. Nem is beszélve a marcipánról, ami duzzogva gubbaszt a hűtőben, amiért nem simulhatott… Tovább »

Eljött az ideje, hogy végre elkészüljön nálam is egy verziója ennek a nemzetközi ízeket összehozó tortának. Nemzetközi, mert a tészta osztrák (linzer), a dulce de leche, azaz tejkaramell portugál eredetnek örvend, a mogyoróvaj amerikai, a tetején a tejszínes csoki pedig francia (ott ganache).  Többen, többféleképpen is elkészítették már, kismillió recept kering, ez most az én… Tovább »