Blogkóstoló játék zajlik megint, most épp a 9., aminek jelenleg Rubin a házigazdája.  A sorsoláson Rebarbara blogját kaptam, ahol élvezettel olvasgattam a különféle ínycsiklandó recepteket, mígnem rábukkantam gyermekkorom kedvenc sütijére. 🙂 Gyermekkoromban minden pénteken suli után a nagyszüleimnél landoltam. Délután, míg a vacsora készült, játszottam kint az udvaron a barátaimmal. Városi, négyszintes téglaházsorok által körülvett… Tovább »

Régen szemezgetek vele, legelőször Nigel konyhájában fedeztem fel, ő az a sármos úr, aki műsorában nyálcsorgatóan tud tálalni fenséges kajákat a kiskertjének sokszor mellőzésre ítélt alapanyagaiból. Egyik ilyen volt a már megbarnult, mások szerint kidobásra ítélt banán. Akkor sajnos nem írtam le a recit, de tudtam, hogy nekem ez kell. Kis idő múlva Nigella hasonló… Tovább »

Eljött az ideje, hogy végre elkészüljön nálam is egy verziója ennek a nemzetközi ízeket összehozó tortának. Nemzetközi, mert a tészta osztrák (linzer), a dulce de leche, azaz tejkaramell portugál eredetnek örvend, a mogyoróvaj amerikai, a tetején a tejszínes csoki pedig francia (ott ganache).  Többen, többféleképpen is elkészítették már, kismillió recept kering, ez most az én… Tovább »

Zsófié az érdem, ő hozta el a találkozóra, miatta kóstoltam először ezt a süteményt, ami azonnal heves szerelmet váltott ki az ízlelőbimbóimból. Ez valami fenséges élmény, a mély csokoládéíz, a később csatlakozó mogyoróízzel, miközben az állagok is játszanak, a teteje vékonyan roppanó, a széle testes, belül még szinte folyik, a mogyoró meg szemcsés….kész vagyok. Maga… Tovább »

Alig vártam, hogy legyen kis időm ezt megcsinálni! Már régóta szemezek vele, és most, hogy beneveztem egy játékba, lett is rá alkalmam. Anita, az Ízemlékek blog háziasszonya a mostani Blogkóstoló játéknak, és rám most Rubin Gaby blogja jutott. Rubintól a Somlói tekercs tetszett meg nagyon, mindenképpen el akartam készíteni. A receptet nem hűen követtem, az… Tovább »

Idén valami új dologgal akartam előrukkolni. Tavaly a répák hoztak friss vonulatot az ünnep hangulatához, most egy különleges sütivel szerettem volna üde színeket és mosolyt csalni a nem éppen bugyirohasztó forróságáról híres 2013-as Húsvét arcára.  Lám, délutánra ki is sütött a Nap! 😀 Jobb kezedet emeld Dina a bal vállad fölé, majd 3-4 ritmussal érintgesd… Tovább »

Hogy milyen egyszerű ilyen kavicsokat gyártani? Hihetetlen, de igaz. Már van tapasztalatom a technikával, nem is olyan régen “kutyatáp” néven elnevezve a bolondos kitalálója által, felbukkant ITT: Máris sorolom: 10 dkg sótlan pörkölt mogyoró5 dkg étcsoki5 dkg porcukor1/2 kiskanál fahéj A csokit mikróban, vagy gőz felett megolvasztjuk, ráöntjük a kis tálkába tett mogyoróra, addig kevergetjük,… Tovább »

Hú, nagyon lemaradtam az írással. Úgy érzem, hogy a december, mint hónap, valami igen különleges képességgel bír. Többszörös energiát képes elnyelni, többszörös cukormennyiséget képes felhalmozni, miközben ki sem látszol az edények, fakanalak, csomagolópapír halmaza mögül, de még arra is jut idő, hogy csordultig szeretettel elmorzsolj pár könnycseppet az ölelések alatt. Mindezt persze munka mellett, ahol… Tovább »

Jöjjön egy karamellás finomság. Egészen pontosan vajkaramella őfelsége, ami számomra maga a csoda. Egyre inkább karamellfüggővé válok, legyen az törős, roppanós, nyúlós-krémes, vagy épp ilyen, morzsálva omlós. Egyetlen féle nem jön be, a kemény, nagyon gumis variáció. Annak nem kell íze van. De ez! Oh, anyám, ezt nem bírom abbahagyni! Szilárd ugyan, de amint bekapod,… Tovább »

Most komolyan, létezik, hogy Marcipánia lakója ne készítsen marcipános szaloncukrot? 😀 Ugye, hogy ugye! Sok-sok tervem van, rengeteg kipróbálásra ítélt ötlet, és sok, amit már “lecsaptak” a kezemről. Hiába no, a kreativitás határtalan, és bizony, ha az ember agya még álmában is kattog, akkor ez valószínűleg nem csak nálam van így. 🙂 Kell tehát: 40… Tovább »