Zsófié az érdem, ő hozta el a találkozóra, miatta kóstoltam először ezt a süteményt, ami azonnal heves szerelmet váltott ki az ízlelőbimbóimból. Ez valami fenséges élmény, a mély csokoládéíz, a később csatlakozó mogyoróízzel, miközben az állagok is játszanak, a teteje vékonyan roppanó, a széle testes, belül még szinte folyik, a mogyoró meg szemcsés….kész vagyok. Maga… Tovább »

Az elmúlt időszakban átmentem nagyon csajosba, csupa rózsaszín álom volt az élet! Csupa cukros-habos, csajos süteményhalom. 🙂 Első körben Gina kicsi lánya kapott két emeletest, azért kettőt, mert megérdemli, mert különben is, mert csak. Mert így két napon át is ő volt a nap hercegnője. 🙂 Igazán érdekes volt, és igazából most sem vagyok totál… Tovább »

Nagyon régi, igen kedves ismerős keresett meg, párjával együtt anyum barátai, akikkel valahogy megszakadt a kapcsolat. Pár évvel vagyok idősebb a gyerekeiknél, akiket olyan tízéves korukban láttam utoljára, viszont az az időszak élénken él bennem. Nagyon szerettem náluk lenni! Képzeljünk el egy csupa mosoly, mégis laza, nevetős asszonyt, párjaként egy magas, erős testalkatú, de folyton… Tovább »

2013. március 24-én vasárnap gasztroblogger találkozón voltam Nagykovácsiban. Hú, szuperjó volt! :)) Mindenki kitett magáért, és eszméletlen finom holmikkal jeleskedett. Ugyanis, bár étteremben voltunk, a Györgyiék által vezetett Villa Neo adott otthont az eseménynek, most “batyus buli” szerveződött. Jaj, nagyon jó ötlet volt! :)) A fenti kollázs Zsófi (Nyamm) műve, köszönöm szépen. 🙂 Annyi minden… Tovább »

Hát azt kell mondjam, hogy ez kifogott rajtam. Nehéz volt. Vagyis inkább pepecs meló. Az egy dolog, hogy gluténmentes, az már megy. 🙂  Öcsi tejbegrízes-karamellás tortájának mintájára készült, csak gríz helyett tejberizs, de kávédarálóban kicsit átpörgetett, azaz dara-szerű rizzsel. Vaníliával és cukorral ízesítve, kevés kukoricakeményítővel besűrítve, amit kihűlve habos vajjal tettem finomabbá, habosabbá. Ezt körkörösen… Tovább »

Édes kis semmiség, csak úgy, hétköznapra. Mert szeretjük az újat. Drötker hozott ki egy új, banán ízű pudingport. Ha emlékeztek még, gyerekkorunkban voltak tejben oldható italgranulátumok, kakaó, eper, banán ízben. Nekem a banános volt a favorit. 🙂 Ez a pudingpor teljesen ugyanolyan ízű. Meglepő módon valódi banánpor is van benne, azaz nem tömör aroma, bár… Tovább »

Egy nagyon kedves barátom kint él egy pár hónapja Hollandiában. Úgy alakult, hogy kis időre haza tudott jönni, és ez épp a szülinapja időszakára esett. Nagy focidrukker, egyébként is sportos alkat, szereti az ilyen mazochista dolgokat, mint reggeli futás, meg kézilabda edzés, és hasonló dolgok. 😛 Azt is tudom, hogy szereti a Raffaello golyót. Hát… Tovább »

Kedves kollégám keresett meg egy új kéréssel. Ő gluténérzékeny, a nagyfiú pedig cukorbeteg, így duplán is kihívás volt ez a torta. Marcipánt nem tudok édesítőből készíteni, ezt előre meg is beszéltük, hogy az leszedhető.A már jól bevált cappuccino tortát alakítottam át úgy, hogy jó legyen. Nagyon-nagyon nehéz feladat volt, és őszintén remélem, hogy a végeredmény… Tovább »

Egy kedves ismerősöm nagylánya szülinapjára készült ez a darab. Valamiért úgy érzem, hogy mérföldkő volt, nem csak azért, mert végre hozzájutottam a manapság oly trendi arany tálcához (kezét felemelve, ujjait kényeskedő tartásba helyezi peckesen, majd gyorsan pislogva felveszi a kacsacsőr ábrázatot…), na jó tényleg  örülök neki, bár nem értem, hogy a sima alap, tiszta, fehér… Tovább »

Annyi, de annyi félmeztelen női test alakú torta forgolódik közkincsként, hogy az hihetetlen. Ha véletlen pasitest készül, az általában övön aluli élmény (kidudorodó “mobiltokkal” persze), vagy ha mégis fölsőtest, hát csupa izom, csupa kocka, semmi realizmus. Barátnőm anyukájának készült egy igazi, reális pasi torta, pocakkal, nem túl izmos mellekkel, és bizony szőrrel. Sokkal. Fotó után… Tovább »