A gyerekek tehetnek róla. Könyörögtek érte, én viszont drágállom a boltit, arról nem is beszélve, hogy kismillió olyan összetevője van, amit nem szívesen adok a kezükbe (nemhogy a szájukba). Természetesen ettünk már, azért ennyire nem durva a dolog, de szeretném kiváltani házi verzióval. Ha már bűnözünk, legalább vegyszereket ne együnk. Átnéztem rengeteg amerikai oldalt és… Tovább »

Már régen kinéztem magamnak, tudtam, hogy állagra pont olyan, mint a mi szalalkális ötlaposunk, de azt is, hogy ízre sokkal nagyobbat szól! 🙂 Tény, hogy teljesen más technikával készül a tészta, mint a megszokott, de valahogy tuti biztos vagyok benne, hogy rokonok. Ez nem lehet véletlen! 🙂 Észrevettétek, hogy a legkedveltebb süteményeink bizony sok lapból… Tovább »

Már régóta szemezek vele, olvastam már morzsás aljjal, tortaként, csokival, piteformában és falatkaként is. Mivel Lili szülinapjára készült, a kisebb falatok mellett döntöttünk. Mivel egyszerre betöltöttem mindet egy hatalmas tálcán, este, a buli után, igazán nagy nevetések közepette malackodtuk össze magunkat a gyerekekkel, mert a linzer felpuhult, tört, a karamell folyt, a banán csúszott, a… Tovább »

Eljött az ideje, hogy végre elkészüljön nálam is egy verziója ennek a nemzetközi ízeket összehozó tortának. Nemzetközi, mert a tészta osztrák (linzer), a dulce de leche, azaz tejkaramell portugál eredetnek örvend, a mogyoróvaj amerikai, a tetején a tejszínes csoki pedig francia (ott ganache).  Többen, többféleképpen is elkészítették már, kismillió recept kering, ez most az én… Tovább »

Hehhe, figyelitek? Haladok a korral. Rájöttem, hogy ha angolul is oda vagyon biggyesztve a becses neve a nassolnivalónak, akkor többen ugranak rá. Hát ez mekkora! 😀 A 4 vezér bejegyzés mindegyike angol szavakkal indít. Hát, ha ez kell! 🙂 Szombaton újabb adag tejkaramellt főztem, mert ugye megdumáltuk, hogy a következő adag palacsintát azzal öntöm nyakon…. Tovább »

Csak ha a képre nézek is, máris érzem a semmivel össze nem téveszthető ízét. Imádom! Jó, tudom, tudom, mostanság muszáj mindennek nem magyar gyökeret találni, és kövezzetek meg, de a tejkaramell nekem tejkaramell akkor is, ha más országokban is meg tudják csinálni, esetleg két részletben (először sűrített tej, majd abból karamell, azaz félútig ipari, majd… Tovább »

Jöjjön egy karamellás finomság. Egészen pontosan vajkaramella őfelsége, ami számomra maga a csoda. Egyre inkább karamellfüggővé válok, legyen az törős, roppanós, nyúlós-krémes, vagy épp ilyen, morzsálva omlós. Egyetlen féle nem jön be, a kemény, nagyon gumis variáció. Annak nem kell íze van. De ez! Oh, anyám, ezt nem bírom abbahagyni! Szilárd ugyan, de amint bekapod,… Tovább »

Megtisztelő felkérést kaptam, méghozzá a közelünkben, Kulcson lévő K-klinika egyik nyugdíjas búcsúztatójára kellett elkészítenem az épületet, 40 szeletes méretben. Az ízt rám bízták, amikor megpendítettem, hogy mi jutott eszembe, azonnal bólintottak. Az első képről rögtön ki is derül, milyen finomságokkal volt tele. 🙂 Csokis tésztát sütöttem, két darab 20 szeletes téglalap alakút. Főztem vaníliás-tejszínes krémet,… Tovább »

Imádom a vajkaramellát, ehhez kétség sem férhet. Karácsonykor az a minimum, hogy a szaloncukrok döntő többsége ez. Előfordul többféle ízesítéssel, egyszer nagyon régen mogyorósat is kóstoltam, az valami isteni volt. A minap Praliné Paradicsom készített mogyoróvajas omlós cukorkát csokibevonattal, és akkor megfogadtam, hogy ezt én is, mert muszáj! :)) Az ő receptje tök más, mint… Tovább »

   Imádom a banános édességeket, legyen az simán piskóta, torta, muffin vagy amerikai palacsinta, valamint hasonlóképpen rajongunk a karamelláért is. Nemrégiben lett öcsém nagykorú, a kívánsága az volt, hogy sima, marcipán nélküli, csokibevonatos tortát készítsek, lehetőleg banános tésztába töltött karamellkrémmel. Boldogan álltam neki, ez a párosítás ugyanis mennyei! 🙂     Kiskukta 4 tojásos tésztáját sütöttem… Tovább »