<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Dina világa</provider_name><provider_url>https://dinavilaga.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Dina</author_name><author_url>https://dinavilaga.cafeblog.hu/author/edina-kalocsaigmail-com/</author_url><title>Az első...</title><html>&lt;div&gt;    Amikor közeledett Lilkó első szülinapja, kb. egy hónappal előtte már lázban égtem. Sorra bújtam a magazinokat, amikhez csak hozzáfértem, (netről szó sem volt, még gépünk sem volt :D ) keresve egy jó ötletet, ami nem a szokványos habos-babos pasztell izé. &lt;/div&gt;&lt;div&gt;    Aztán rábukkantam, és bár nagy falatnak bizonyult, belevágtam. Már nem emlékszem hol találtam a képre, de nagyon tetszett. Elhatároztam, hogy nem piskóta lesz, és nem vajkrém. Viszont tortás eszközöm csak egyetlen kapcsos formában merült ki, hát lesz ami lesz. :D&lt;/div&gt;&lt;div&gt;    Sütöttem három lap linzert nagymami füzetéből, és joghurtos-tejszínhabos krémet képzeltem belülre.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;    A lapokkal nem is volt baj. De a krém....  Először is, natúr édes joghurtot kikevertem vaníliás cukorral, majd gondoltam jó lesz egy kis tejszínhabbal kikeverve, és kész is. De.&lt;br&gt;    A habtejszín amit vettem, az istenért sem akarta azt, amit én. Nem volt robotgépem, kézzel ügyködtem, egészen addig, míg vajjá nem köpültem. :D Mivel nagyon frissre akartam a mutatványt, a szülinapi parti napján álltam neki, és már csak 2 óra volt a kezdésig, majdnem bőgtem. Párom aztán megelégelte, és hozott a sarki boltból 3 flakon habot, azzal kevertem el a joghurtot, de folyt mindenütt, sehogy nem akart összeállni. Aztán már meguntam, dühömben köré kapcsoltam a tortaforma peremét, és bezuhintottam a fagyasztóba, jó lesz parfétortának felkiáltással. Végül jól sült el a dolog, az akkor még készen vett marcipánnal és gumicukor macikkal az egész család együttesen formálta véglegessé a tortát, és az íze is tök jó lett. :) A képért bocsi, de anno még csak gagyi sima fotómasinánk volt, az abból előhívatott képet fotóztam le, így digitalizáltam negatív híján. :D&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;http://2.bp.blogspot.com/-C2sHDH952bs/T2JZvIQP-VI/AAAAAAAAA4A/6vhCiJBHsH8/s1600/F%C3%A9nyk%C3%A9p0008.jpg&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; height=&quot;300&quot; src=&quot;https://dinavilaga.cafeblog.hu/files/2011/09/Fénykép0008.jpg&quot; width=&quot;400&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;br&gt;Azóta persze sok-sok mindent tanultam, de ez örök emlék marad! :)&lt;br&gt;&lt;br&gt;</html><type>rich</type></oembed>