Kedves barátnőm kérésére álltam neki sünit gyártani. Azt kérte, hogy cuki legyen, hát én mindent megtettem, azt hiszem. 😀
Raffaello az ízvilág, a már megszokott módon ostyalapokkal, tört, pirított mandulával, vajjal lazított tejporos, kókuszos főzött krémmel. Félgömböt készítettem, a fejét pedig puncsmasszából formáztam, mielőtt burkoltam volna.
A hátára egyenként kidolgozott tüskéket terveztem volna, ám napokba telt volna egyesével fogpiszkálóra vagy virágdrótra tűzdelni, festegetni, és úgy a tortába szúrni a tüskéket, mellesleg sokat kellett volna vacakolni vele, hogy az ehető részekhez férjünk. Bár egyszer tuti megcsinálom úgy is, mert már befészkelte magát a buksimba a technika.
Így viszont fogtam egy kisollót (amit csak a marcipánhoz rendszeresítettem), és tüskéket vágtam a burkolatba ferdén tartott ollóval. A fejnél kezdjük, és haladunk hátrafelé.
Késő este lettem így is kész vele, ám még mindig csupasznak éreztem, ezért kapott egy marcipán almácskát a hátára, csak a cukiságfaktor fokozása érdekében. 😀
Boldogságos Szülinapot! :))
Dina világa a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradsz le semmiről! 🙂
Valamint minden édességet, desszertet kedvelőt várunk szeretettel szintén a facebookon, a DesszertSarok csoportban!
Ennivalóan cuki 🙂 Jajjjj <3 imádom!
Ez tényleg nagyon cuki! 🙂
Asszem’ ez az “übercuki” kategória, de tényleg! <3
Ilyenkor annyira irigy vagyok!!! Nagggyon jó!
Annyira cuki, és nagyon fincsi is lehet! 🙂
Szerintem nagyon jó ez a tüskézési módszer is! És nagyon aranyos az egész sünike!És elképzelem, milyenn finom lehet! 🙂
Cukifaktor elérve……:) TÖKÉLETES, ne vacakolj