Arany Mennyország – Bendegúz kitalálmánya
Egyik nap 7 éves fiam így szólt: felfedeztem egy új sütit, kérlek csináld meg! Rendben, megcsináljuk együtt, mondd, mit találtál ki! Hát olyat, hogy ilyen muffinformába teszel tésztagolyókat, arra szórsz diót, meg teszel rá vaníliakrémet, meg megint tésztagolyókat, megint diót, krémet, és megsütöd. Mit szólsz? Azt szólom, hogy remek ötlet, mindjárt kitaláljuk, hogyan legyen, jó?
Tésztagolyók. Hm. A leírás nagyon hasonlít az aranygaluskára, mégis tudtam, hogy nem kelt, élesztős tésztára gondol, hanem valami omlósabbra. Muffintészta nem jó, az folyik. Piskóta detto. Valami golyózható, mégis sülés után piskótaszerű tészta kell. Így jutottam el gondolatban a cobbler tésztájáig. Vaníliakrém… A sima puding nem jó, az túl fojtós lesz sülés után. Rákerestem az angol custardra. Nem csalódtam a megérzésemben, az nem más, mint egy jó sűrű, vaníliás főzött tojásos vaníliakrém, azaz közismert nevén: madártej. 🙂 Ó, már meg is vagyunk, lássunk neki! 12 darab lett ebből a mennyiségből.
4 tojás sárgája
250 ml tej
250 ml tejszín
3 ek cukor
vanília (a rúd magjai, vagy esszencia, vagy vaníliás cukor)
Nem szórakoztam, nem szoktam. Nem kavargatok külön, ezermillió tálat összekenve. Mindent egy lábasba, alacsony láng, kézi habverő, sűrítés. Kész.
Tészta
25 dkg liszt
csipet só
1 sütőpor
10 dkg barna cukor
1 tojás
10 dkg olvasztott vaj
1 dl tejszín
kb. 150 g durvára darált dió
Egy cseppet keményebb tésztát kapunk, mint a hagyományos
cobblernél, de pont ez a cél. Csak simán összekeverjük.
Sütőpapírból kb. 15*15 centis négyzeteket vágtam-téptem, és belegyűrtem őket a muffin sütőforma mélyedéseibe. Nem rossz origami játék. 😀
Kicsi kanállal tésztagömbök, arra durvára tört dió, majd egy kanálka krém, megint golyócskák, megint dió, közepére krém. Így kerültek a 170°C-os sütőbe, és hamarosan finom illatok súgták, hogy ideje ránézni. Mikor szép aranyszínű volt, kis fogpiszkáló segített kideríteni, belül is minden rendben van-e. A szélén érdemes, nehogy a belül fortyogó krém fals információt adjon.
Végül minden sütire került némi krémdíszítés is, hogy tetszetősebb legyen.
A tésztagolyók ugyan nem váltak külön, összesültek, viszont belül érdekes mintázatot adott a dió és a krém, együtt finom, szaftos, diós, omlós süti lett a végeredmény.
Bendi reakciója az első falat után: Mmmm, igen, ez az! Köszi! Ugye, milyen jól kitaláltam? 😀
Aggódtam, mert Sasó indításával elindult egy játék, a Szakácsmustra, melynek most Marka a háziasszonya. Ő Jamie Olivert jelölte meg célszemélynek, és én épp a minap kértem elnézést, hogy nem tudok részt venni benne, mert egyszerűen kifogytam az ötletekből, nem találtam semmi hirtelen, gyors, ütős recit. Most, hogy írtam és megjelöltem a forrást, csaptam a homlokomra. 😀 Remélem Marka, hogy ez így ebben a formában is jöhet a játékra! 😀
Dina világa a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradsz le semmiről! 🙂
Valamint minden édességet, desszertet kedvelőt várunk szeretettel szintén a facebookon, a DesszertSarok csoportban!
