December utolsó előtti napja a születésem időpontja. Ezért aztán régebben maratoni bulik időpontja volt, mostanság sokkal szívhez szólóbb események kora. 🙂 Egyik leges-legnagyobb ajándékomat szeretném megmutatni most.
Dolgoztam aznap. Mikor hazaértem, a fenti kis cetlike várt hétévesem kézírásával rögtön az ajtó melletti kis polcon. Fordítom: “Anya! Menj a komódhoz, bal oldalt majd megtalálod. Oké? Oké?” 😀 Itt már vigyorogtam boldogan. 🙂
A komódon egy másik ajándékom üres doboza, rajta az újabb cetlike.
Alattam van egy játék. Bendi.
A doboz alatt még néhány darabka. Itt már nagyon fúrta az oldalam a kíváncsiság.
Már könnybe lábadt a szemem, pedig még nem találtam meg az igazi meglepetést, ami a cserepes virág mögül bukkant elő:
Édes kicsi maszatom, imádlak! <3
Anya, szeretlek téged már mióta. Szeretlek, Bendi (mióta kicsim? amióta csak ismerlek. <3 <3)
Én is szeretlek kicsi cseppem, amióta csak ismerlek, és ez nem fog változni! :’))
Nagyon megható, nincs erre megfelelő szó!
Ez nagyon arany! 🙂
Ezt megkönnyeztem! ;(
A kis drága! 🙂
Óóóó de édes <3
Milyen édes!!!! Jaj…..<3
De drága!
Jah, és Nagyon boldog születésnapot kívánok, utólag is!
Milyen szép szívhez szóló ajándék! Büszke lehetsz a kisfiadra! 🙂
CSupa szív az a kölök……….és Happy Birthday Dina Mama!!
Én is rakosgatom a hasonló kis leveleket. Jó visszagondolni, hogy ilyen tiszta szívű kis angyalok voltak hajdanán. Az enyém most egy undok 14 éves.Élvezd ki minden pillanatát ennek az édes kornak, esküszöm én is megkönnyeztem. Ez a legnagyobb ajándék 🙂
Jaaaaaj <3
A szavakat elvesztettem félúton….. <3