Újabb szülinap a melóhelyemen, ezúttal Viktort köszöntöttük fel. Ő egy igazi, nagybajuszú figura, az orra hegyére tolt szemüvege alól brummogja a mondandóját. 🙂 Én nagyon bírom. 🙂 A csajok próbálták elhitetni vele, hogy elfelejtették, és egy oktatás időpontjára hívatták be, de őt nem lehet megviccelni, tudta ő jól, hogy mókolunk valamit. 😀
A belseje harmonizál, azaz a már ismertetett
körtés-karamellás-tejszínkrémes íz rejtőzik a burkolat alatt. Jó lett volna kissé alkoholosabb kivitelben, gondoltam is rá, hogy a körtéket egy napig pálinkába áztatom, de nem akartam, hogy bármi galiba legyen, mégis melóhelyen, szolgálat közben ünnepeltek.
A mostani szeszesitalt rejtő üveg sem tetszik igazán, inkább a régi Williams snapsz megjelenítésére utaztam. Emlékszem, nagyapán sokáig őrizgette az alul fonott buggyos üveget, amiben egy igazi körte csücsült.Hogy az a körte mekkorát tudott ütni! 😀
Nos, mivel az üvegben rejlő körtét megfesteni nem nagyon sikerült, inkább tettem mellé egy marcipánból készült szeletkét, és a címkére is rákerült az íze. Viktor el is tette emlékbe. 🙂
Kívánok még Sok-Sok Boldog Szülinapot kedves Viktor! :))
