Feketeszeder-fagylalt gép nélkül / Black berry ice cream without ice cream machine

Nem ez az első fagyink gép nélkül, de ez volt az első, ami igazán finomra, kellően habos, lágy, könnyed állagúra sikeredett, ezért ő kapja a megtisztelő “Első fagyim!” címet. 🙂 Praliné Paradicsom “lökött” bele a fagyikészítés múlhatatlan vágyának termébe, ahol azért vannak még rejtett szobák! 😀 

Megvettem azt a magnum formát, amit ajánl, és rögtön nyitottam egy sima vaníliafagyival, ami szép is lett, szépen meg is fagyott, csakhogy az állaga nem azt hozta, amit vártunk. Tömör volt, erőteljes madártej ízzel. Az íz jó volt, de a fagyi nem hozta azt a könnyed, frissítő hatást, amit vártam. A kövi egy csokifagyi volt, hasonló eredménnyel, olyan volt, mintha a sima főzött csokikrémet lefagyasztottam volna. Aztán rájöttem, hogy bizony az alapanyaggal volt baj. Növényi tejszínt tilos használni, ha tényleg finom fagyit szeretnénk, és a különböző bolti tejszínnek csúfolt vackok sem hozzák állagban, amit kell. Így hát Mariszom segítségével rátaláltam a Cserpes tejszínre itt nálunk is, így azzal viszont már kitűnő fagylalt készült! 🙂

Praliné Zsuzsi alapreceptje volt a kiinduló, viszont egész tojásokkal, nem csak sárgájával, így hát nálam így alakult:

2 egész tojás

12 dkg cukor

3 dl tej

20 dkg megmosott feketeszeder fagyasztóba téve

__________________

2,5 dl állati tejszín (30%)

A tejszínen kívül mindent egy kicsi lábasban kézi habverővel folyamatosan keverve felfőzzük, de épp csak forráspontig, nem szabad a tojásnak kicsapódnia. Hőmérő nélkül úgy vehetjük ezt észre, hogy a massza kezd eléggé felhabosodni, aztán vet egy “blöbb” buborékot, ami már a forrás kezdete, sőt, talán bele is csúsztunk, de még ilyenkor nincs baj, azonnal húzzuk le, és addig kevergessük, míg kissé lehűl, a hab eltűnik, szép selymes, hígnak látszó krémet kapunk.

Ezt zutty a hűtőbe pár órára, vagy türelmetlenek a fagyóba fél órára. Közben a tejszínnek szánt üveg vagy porcelán tálat is tegyük mellé a habverő gép lapátjaival együtt, a tejszínünk meg már ugye előző nap óta vár a sorára a hűtőben.

Mikor a krém már hideg és sűrű, akkor aprítógépbe szedtem, hozzádobtam a félig fagyott bogyókat, és adtam neki az érzésből, míg szép egynemű lett, apró darabkákkal. Ekkor habbá vertem a tejszínt, hozzáforgattam a bíborlila krémet, és egy 1 literes műanyag edényben a fagyasztóba tettem.

2 óra múlva egy villával átkevertem, mert a szélén már fagyott, középütt meg folyt, átkevertem kicsit, és ment vissza.

Újabb pár óra múlva pedig már került is tálkákba a mennyei finom bogyó-fagyi. 🙂

Annyira szép mélylila színe volt, nagyon tetszett! 🙂 A dobozkán pedig látszik, hogy miféle, nem véletlen volt a választás, de innentől bizony teli dobozt már nem fogunk venni, majd mi megtöltjük! :))