Hogy én mit éltem át az elmúlt héten, az (szinte) leírhatatlan, de erősen megpróbálkozom vele anélkül, hogy túlságosan ömlengősre sikeredjen. Nehéz lesz. 🙂
Az elmúlt két évben is olyan megtiszteltetés ért, hogy én készíthettem el Roynak és Ádámnak a szülinapi bulira a tortát. Mindkét alkalommal Zamárdiban gyűlt össze a csapat, Benkő Balázs klubjában. Tavaly én is ott voltam, életem egyik legnagyobb jelentőséggel bíró élményét kaptam. Most pedig Balázsék felhívtak, hogy vállalnám-e apukájának a 70. szülinapi meglepetését. Örömmel mondtam igent, és mint múltkor is, csak később döbbentem rá, hogy ez mit jelent. Az apukája Benkő László!!! Onnantól remegő gyomorral, tövig rágott körömágyakkal vártam a napot, amikor hoznom kell a maximumot, az mégsem járja, hogy csak úgy összedobok egy valami kis tortát NEKI! Nem is hittem el, hogy ekkora dologra én lennék hivatott, de könyörtelenül repült az idő, el kellett döntenem, hogy mit, hogyan, milyen receptúrával, milyen technikával.
Azt eldöntöttem, hogy akármi is lesz, egy apró fekete pillangót mindenképpen szeretnék rátenni. Engedélyt kértem és kaptam rá, sőt, Balázs szerint nagyon is odaillő, hisz László egyik kedvenc dala, nem véletlenül. 🙂
Korg típusú szintetizátor volt a cél, így hosszas keresgélés után döntöttem a google-ból rám ömlő kismillió példány közül, kinyomtattam, aztán nagy lendülettel nekiálltam. Mekkora mázlim van, hihetetlen, de pontosan ugyanilyen szintin játszott a színpadon ! 😀 Jupí!
Méreténél fogva csak kettő tálcán fért el, így hasonlóan Royék gitárjához, tetriszezni kellett vele már a helyszínen. Itt még szalagot terveztünk rá az illesztéshez, az ott már elmaradt.
Mivel közben éjszakás voltam, nem volt időm olyan piszlicsáré dolgokra, mint alvás, szóval iszonyú fáradt, de mérhetetlenül feltöltődött és boldog vagyok, hihetetlen élményekkel és új barátságokkal gazdagodtam. Frázis, de megdöbbentő, hogy ezek az emberek mennyire (megfelelő jelző keresése folyamatban…) nem tudom megfogalmazni. Emberiek, pozitívak, közvetlenek, nyitottak, érzelemdúsak. Imádom, imádom, imádom azt a közeget! :))
Zárt körű, viszonylag kis létszámú buli volt, az ünnepelt nem is sejtett semmit. Mikor befutott, kezdett gyanús lenni neki a sok ember, aztán teljesen elérzékenyült, mikor mindannyian felálltunk tapsoltunk, és teli torokból elénekeltük neki a Happy birthday-t, persze a magyar verziót. Könnybe lábadt a szeme, és döbbenten, de mosolyogva borult a családtagok karjaiba, rögtön mindenki körbepuszilta, elhalmozta, de gyorsan középre is ültették, mert Szabó Leslie már állt is a színpadra, és eldalolta az első, bemelegítő köszöntő dalt. Onnantól már nem volt megállás, egymást váltották a zenészek, Roy és Ádám Trió, 100 Folk Celsius, sorolhatnám, aztán közösen, vegyesen, később Laci bá is felpattant a szintik mögé, és fergeteges rögtönzött Omega buli kerekedett. Nem hiányozhatott persze a Fekete pillangó sem, sőt, még tűzijáték is dörrent.
Magas pozíciójú emberek is megjelentek, kitüntetések, díszpolgárrá avatás is történt, valamint tovább özönlöttek az ajándékok, igazán leírhatatlan az a hangulat, ami ott uralkodott. Végtelenül hálás vagyok, hogy részese lehettem, hogy átélhettem velük együtt. 🙂
Aztán eljött az a pillanat, amitől még mindig paráztam, behozták a tortát. Dina körmöt rágva féloldalról csendben figyel. Torta a szállítás során több helyütt megrepedt, orbitális hiba. Szalag középről lemaradt, illesztés kiabálva tárulkozik, Dina ájulással küzd. Benkő arca felragyog, hatalmasat nevet, csillog a szeme, nagy baj már nem lehet. 70 darab égő gyertyát aztán egyetlen hatalmas lendülettel elfúj, ováció, aztán elhangzik, hogy ezt ki? Ezt hogy? Mire odatuszkolnak elé. Ezt te? Igen én, Boldog Szülinapot! Nem szól, átölel, két csattanós puszi, hálás mosoly. Dina elalél. Szigorúan csak lélekben, hülyén nézne ki egy porban fetrengő víziló. Onnantól csak csendesen mosolyog, és boldog, boldog, boldog, mikor azt látja, hogy eljátsszák többen is, mintha játszanának rajta. Új játékot kapott a közönség. :)))
(figyelem, nyugalom megzavarására képes ultra-alacsony minőségű mobilfotók következnek!)
Van egy ismerősöm, Kiss Barna, aki rengeteg fotót készített, fel is dobálta face-re, utólagos engedélyével elhozom nektek is, mivel eleve publikus, remélem nem okoz gondot. 🙂
Mostantól, ha elkapna a negatív hangulat, csak elég az elmúlt két oltári bulira gondolnom, és máris fülig ér a szám. 🙂
Köszi! 🙂
Gratulálok!!!!!
DRága Dina! Nem tudok mást írni, csak ezt: FANTASZTIKUS VAGY!!!!
Drága Pixie! Köszi! :)) Feltöltött bizony, de most jól esik egy kis pihenő, rám fér igazán! :))
Dinus! Már napok óta akarok jönni, hogy éltesselek, de csak most sikerült idekeverednem… Annyira ügyes vagy! Nagyon büszke vagyok Rád! Teljesen átérzem a parádat, de ne aggódj, minden tökéletes, én ugyan nem vettem észre azokat a hibákat, amiket te annak vélsz. 😉 Hatalmas élmény lehetett tényleg, remélem feltöltött téged energiával és még lelkesebben gyártod majd a tortákat! Csókoltatom az ügyes kis kacsókáidat! 🙂
Köszi Janka! 🙂
Hehhehe, köszi! 😀
Hatalmas gratula Dina!!!!! Nagyon ügyes vagy, ez komoly megbízatás volt és remekül megoldottad, az írásod pedig szenzációs az estéről :)))Nagyon büszke vagyok rád !!!!!
Gratulálok, igazán megérdemelted :))Amúgy azt nem tudom, milyen bakikról beszélsz, én egyet sem látok 🙂
Köszönöm Hankka! Még egy jó darabig a hatása alatt leszek, az tuti! 🙂
Benkő-puncs..:-DDDD Kipróbálom én is, lehunyom a szemem és odaképzelem magam a buliba…..;-)
Gratulálok, ismételten csodásat alkottál, szuper lett a torta! (h) Nagyon szeretem a stílusodat, megkönnyeztem és megmosolyogtam a bejegyzést! 🙂 Mégegyszer nagy-nagy gratula! 🙂
Köszönöm! 🙂 Amint lehetőségem lesz rá, esküszöm kerítek neked egyet! 😀
Töröltem, egy fontos momentum elmaradt, javítva újra: Juj, tényleg, az lemaradt! Puncstortát kértek, én meg engedélyt, hogy felturbózzam. Szóval három nagy, gáztepsi méretű lapot sütöttem, vastagabbat a szokottnál. Kettőből kivágtam a szinti két felét (keveset kellett vágni, tulajdonképpen csak keskenyítettem, a hossz maradt), majd két-két lappá vágtam őket, és a belső felüket kajszilekvárral átkentem. Közéjük pedig ilyen töltelék került: A levágott rész, a harmadik nagy lap széttépkedve, 200 gramm háztartási keksz durvára törve, 2 tábla étcsoki apró kockákra vágva, egy narancs lereszelt héja és kifacsart leve, jó sok rum, majd mindezt két tálba különvettem. Főztem egy erős szirupot ha jól emlékszem, fél liter víz és 20-25 dkg cukor és a maradék lekvár segítségével, ehhez adtam kevés piros ételfestéket. Az egyik tálban lévőt alaposan megöntöztem, majd vissza a tűzre, és egy evőkanál holland kakaóval újra felfőztem, ezt öntöttem a másikra. Végül összeborítottam őket, és mehetett a tortába. Benkő-puncs. :d
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Nagyon ügyes vagy Dina!Grat!Én viszont valami régi 70-es évekböl való Benkő László fotónak jobban örültem volna?!Nem kaptál?! 🙂 🙂
Hű Dina, le a kalappal előtted, micsoda élmények!! Szuper-ügyes vagy, mondtam már? ;-)) Az viszont érdekelne, hogy milyen ízű volt a torta, mert azt nem találtam a szövegben, vagy átugrottam rajta?
Köszönöm Mariszom! :))
Ebben biztos vagyok Tücsi! 🙂 Azóta is letörölhetetlenül vigyorgok! 🙂
Fel merték vágni ezt a csodaszép tortát? :)Gratulálok a megtiszteltetéshez!
Szuper jól néz ki a torta, csak gratulálni tudok!!!! Az biztos, hogy lesz mire emlékezni majd jó pár évvel később, és a szívedet melegség járja át mindig, amikor csak eszedbe jut:))
Köszi csajok! Igen, Ildi, ugyanezt mondtam, hogy most ezt egy darabig tuti le nem mosom! 😀
Remélem nem mosod le azt a puszit onnan 🙂 . Ügyes vagy, gratula 😀
Ez aztán a hatalmas megtiszteltetés, hogy egy ilyen híres zenésznek a tortáját Te készíthetted el! le a kalappal előtted mert a torta csúcs-szuper lett! 🙂
Csak magamat tudom ismételni: hihetetlenül hatalmas megtiszteltetés, mérhetetlen önbizalom-löket, boldogság a köbön! 🙂 Köszönöm Juci! 🙂
Nem is tudom mi a megfelelő szó ide……….megérdemelted ezt a sikert Dina!Ezt már soha senki nem veheti el tőled, a torta zseniális az apró bakikkal együtt (amit mellesleg észre sem vettem volna ha nem mondod).