Hm…nem vagyok híve az erotikus tortáknak, de néha nem tudok nemet mondani egy poénos buli kedvéért. 🙂 Volt már régebben egy hasonló cici tortám, ám most megtalált még egy. Kolléganőm férje ünnepelte szülinapját, és gondoltuk eljátszadozunk egy kicsit, azaz nem sima csokitorta volt ám!
A szív alakú alaptortára épül két kis dombocska úgy, hogy a közepébe lett rejtve két pici unikumos üveg, szívószállal, melyek port ott végződtek, ahol kellett nekik.
Bár fura mód a funkcióját egyik szívószál sem látta el. A buli hevében még a csajok is megpróbálkoztak, heves “Na, engedjetek oda, majd én!” kiáltásokkal! Hehhe, igen csábító ez a pár korty gyomorkeserű… 😀
Technikailag pedig úgy nézett ki, hogy a négyszögletes alapból szív alakot faragtam, aztán sütöttem két pici hengert, ezeket felszeleteltem, és elcsúsztatva lefelé-oldalra, csokikrémmel töltöttem. Kicsit faragtam ezen is, majd a leeső piskótából rummal, kávéval, vajjal puncsmasszát gyúrtam, ezzel adtam meg a halmok végleges formáját. Következett a burkolás, ami a szívószálak miatt nem volt egyszerű, de a két kis korong fedi úgyis a bakikat. Nevetés övezte, így büszke vagyok. 🙂
Boldog Szülinapot kedves Uraság! :))
Néha azért még ez a a kategória is belefér, főleg a belbeccsel együtt :d És nagyon szépen megoldottad, szóval csak bátran. (h)
Nagyon vigyáztam rá, hogy ne dugaszolódjon el, de igen, előfordulhat. Igen, sürgős plasztikai műtétnek vetették alá, hogy hozzáférjenek a nedűhöz, de nem ment semmi kárba! 😀
Nagyon ügyesen megcsináltad! 🙂 Végül leették a tortát az unikumos üvegről és így itták meg? 🙂 Lehet hogy a burkolat eldugaszolta a szívószálat?
Próbáltam azért elvonatkoztatni a témától, illetve elővettem ápolónői nézőpontomat, szigorúan biológiai szemszögből hozzáállva! 😀
Azért megnéztelek volna faragás, formázás közben! Na meg amikor rásimogattad a marcipánt…;-DDDD