Zsófié az érdem, ő hozta el a találkozóra, miatta kóstoltam először ezt a süteményt, ami azonnal heves szerelmet váltott ki az ízlelőbimbóimból. Ez valami fenséges élmény, a mély csokoládéíz, a később csatlakozó mogyoróízzel, miközben az állagok is játszanak, a teteje vékonyan roppanó, a széle testes, belül még szinte folyik, a mogyoró meg szemcsés….kész vagyok. Maga a tökély, pedig csak pár mozdulat összedobni. Haza is hoztam belőle egy kis szeletkét, Bendegúz fiam csak annyit tudott kinyögni: “Ez maga a Mennyország!” Á, nem édességfüggő, kicsit sem! :))
A receptet kukkoljátok meg Nyamm oldalán, csak klikk a nevére!
Igaz, én nem gyümölcsöztem össze a tetejét, mert Lil még mindig tartja magát a “piros, kicsi és gömbölyű, ezért utálom, és nem eszem meg” nevű dilijéhez, viszont tényleg jó hozzá egy lehetőleg fanyar gyümölcs, és pár kanál krémesen lágy vaníliafagyi. Mi simán, még langyosan ettük, a kép készültekor még rendesen gőzölgött, ahogy felvágtam.
Annyira bejött, hogy később újrázni szerettünk volna, de nem akartunk annyit várni a sütésre, így azt találtuk ki, hogy muffinformába pakoljuk. Egy pindurit itt változtattam kíváncsiságból. Az egyik tortám után maradt 4 evőkanál őrölt grillázsom, azt beletettem, viszont, hogy érződhessen, a kakaóport kihagytam. Nagyon-nagyon finom lett, omlós, lágy, hamar el is kapkodtuk, de következőnek marad a sötét, intenzíven csokis-kakaós verzió, az az igazi! :))
Ahhhhhhhhh
Hű, de guszta! 🙂 Pont olyannak látszik a képen is, ahogy leírod, töményen csokis-mogyorós íz… tényleg maga a Mennyország, igaza van a kisfiadnak! 🙂
Meghiszem, hogy nagy a szerelem 🙂 ez a tortaa valami fenomenális lehet 🙂
Most már muszáj lesz beállnom a sorba és elkészítenem, hogy veletek együtt hódolhassak ennek a csodálatos tortának….mert biztosan csodálatos, ha ilyen csábítóan néz ki és ennyien áradoztok róla! És piros pont a grillázzsal megbolondított muffin-ért….jajhhhh…..:-P
Nagyon guszta lett! Örülök, hogy elkészült Nálatok is! Kisfiadnak nagy ölelés és sok ilyen torta akkor még:)