Sütinek kinéző répatorta, répának kinéző "minek nevezzelek" sütikkel.

2013. március 24-én vasárnap gasztroblogger találkozón voltam Nagykovácsiban. Hú, szuperjó volt! :)) Mindenki kitett magáért, és eszméletlen finom holmikkal jeleskedett. Ugyanis, bár étteremben voltunk, a Györgyiék által vezetett Villa Neo adott otthont az eseménynek, most “batyus buli” szerveződött. Jaj, nagyon jó ötlet volt! :))
A fenti kollázs Zsófi (Nyamm) műve, köszönöm szépen. 🙂
Annyi minden volt ott, csoda, hogy nem durrantunk szét hazafelé. 😀
Eredetileg többféle zöldségnek kinéző különféle ízű sütigolyót szántam, ám egyszerűen nem jutott rá időm, hogy kivitelezzem. Úgy szerettem volna, hogy sacherből gyúrt masszából burgonyák marcipánnal bevonva és kakaóporba hempergetve, meg répák ugyanígy, de répatortából gyúrva, plusz még gombák, külön-külön kis kosarakban. Ez nem jött össze. Vagyis nem így.

A fotókért köszi mindenkinek, én balga, most nem készültem fel jól az eseményre.

Répatortát vittem, ami így készült:

3 tojás szétválasztva

20 dkg cukor

1,5 dl olaj

1 dl tej

18 dkg liszt

2 evőkanál zsemlemorzsa

10 dkg mandula durvára törve (nem hántolt)

1 cs. vaníliás cukor

1 cs. sütőpor

1 kiskanál őrölt fahéj

2 nagyobb sárgarépa nagylyukún reszelve

csipet só

krém:

3 dl tej

3 evőkanál liszt

16 dkg cukor

25 dkg túró

1 citrom reszelt héja

1/2 citrom leve

20 dkg vaj

panír:

5 dkg hántolatlan mandula durvára törve

5 dkg édes morzsa

2 dkg porcukor

Sütőt bekapcsolom, közepes tepsit (kb. 40*20) sütőpapírral bélelek. A tojások fehérjét kemény habbá verem a cukor felével és a sóval. Sárgáját kikeverem a többi cukorral, beleöntöm a többi hozzávalót, végül óvatosan a habot. 170°C-on tűpróbáig, azaz kb. 35-40 percig sütöm. Középen ne lötyögjön. 🙂
A lisztet tejjel és cukorral felfőzöm sűrű krémmé, ha langyos, belekeverem a túrót, citromhéjat, levét, és a habos vajat. 2/3-ad részét a kettévágott, már kihűlt tésztába töltöm, többivel körbekenem, és mandulás morzsával panírozom.
Sárgarépák sütigolyóból:
Na ez a nem egyszerű. Sima piskóta kell hozzá (5 tojás szétválasztva, 2*12 dkg cukor, 1 csipet só, 1,2 dl olaj, 1,2 dl tej, 24 dkg liszt, 1 sütőpor), meg egy adagnyi dobos krém (3 egész tojás,12,5  dkg cukor, 10 dkg étcsokoládé, 25 dkg vaj, vaníliás cukor), plusz némi kakaópor a keserűséget beállítani, és egy darab nagyon pépesre reszelt alma. Nem tudom, miért alma, valószínűleg a cake popok miatt, amibe nagyon erős almateát tettem folyadékként, és fincsi volt vele. Ez nem olyan átütő, de érezni, ad neki egy jellegzetes ízt. 🙂 Szóval összegyúrtam, hűtőben pihentettem, majd répákat formáztam belőle, amiket bevontam narancssárga marcipánnal. Hogy kicsit érthetőbb legyen:  tésztát ugyanúgy technikailag, mint fent; krém: gőz felett a  tojások cukrokkal sűrűre, majd olvasztott csoki, végül habos vaj. Jó gyurmázást! 😀

És egy kis ízelítő a taliról:

Villa Neo étterem, Nagykovácsi

Még csend és nyugalom…
ám kis idő múlva,
 a bloggerek fényre rángatják a megpakolt asztalt, hogy tudjanak fotózni… 😀

Le sem tagadhatnánk közös defektünket. 😀
Aztán végre elkezdtünk mindent végigkóstolni.

Előtérben Praliné Zsuzsi bonbonhadserege, mellettük szintén tőle Raffaello és diós Ferrero, meg pár mini karamellizált csokis táblácska. Balra mellettük Marka fügelekvárral töltött párnácskái. Hmmm….

Era ibolyás-citromos korongjai, előttük Gaby kókuszdiósütije.

 Répatorta.

Pixie “hamar összedobott” és “semmiség” fedőnevű apró mogyorós muffinjai mogyoróvajas kekszekkel ill. mogyorós makikkal. Mellettük Péter zseniális Coco cottája pandanlevéllel és karamellel.

Sós szekció, Péter húsgolyócskái (az alsó képen látható 3 féle mártogatóssal, és kóstoló különféle zöldségekből, fűszerekből); Györgyi sárgarépa tatárja, Ildi csilizseléje, zakuszkája, és diós padlizsánlekvárja. (jajj, isteni!)
Marka olivás-paradicsomos mini csigái, Péter rákjai. 🙂

 “Saját levében” hozott nekünk nagyon finom baconös csavart rudacskát és fetás zöldfűszeres omlós kosárkát. Na, ide is visszaléptem párszor. 😀

“Colors in the Kitchen” csupacsokis kekszei

És Zsófi igazán mennyei olvadós-ragacsos mogyorós csokitortája, valamint tanfolyamon gyártott cupcake csodái. 🙂 A tortához elég annyi, hogy itthon kicsi fiam belekóstolva csak annyit bírt nyögni: “Ez maga a mennyország!” Hihi, azt hiszem muszáj eltanulnom Zsófitól! 🙂

Na, szóval ott tartok, hogy most megint irtóra le tudnék tolni mindenből egy újabb adagot, úgyhogy gyorsan beszéljünk meg egy új találkozót jó? 😀

Tovább a blogra »