Szerelmes lettem ebbe a süteménybe! Annyira lágy, édes, fahéjas! Abbahagyhatatlan! 🙂
Csak hogy éreztessem, milyen puha, a villa ezen a képen saját súlyával nyomódott bele, nem kellet rányomnom.
Tipikus amerikai süti, ami a “lustaság, fél egészség” egyik ínycsiklandó példája. Imádják ugyanis reggelire a még friss fahéjas csigát. Ez eddig oké. Hogy a házi a legfinomabb, az is tény. Hogy manapság egyre kevesebb ideje és/vagy energiája van a családanyáknak friss fahéjas csigát sütni, az nem kell részleteznem.
Utánanyomoztam alaposan, és rájöttem, hogy a cukorimádó amcsik nagyon szeretik azt a verziót, hogy a még sületlen fahéjas csigákat egymás mellé ültetik tortaformába, (ahol a kelt tésztás tekercsek tölteléke fahéjas cukros vaj, elég sok), majd a még forró süteményre még cukormáz is kerül. Igen hosszadalmas, fárasztó sütemény, dagasztás, tekerés-töltés, kelesztés, mázazás, stb., stb.
Ezt egyszerűsítette le egy igen kreatív háziasszony úgy, hogy az ízélmény megmaradjon, ám az elkészítés csak negyed óra legyen, plusz sütés.
Amely verziót végül elkészítettem, miután több keringő receptet is átnéztem, arányait összehasonlítottam,
az ez volt.
Avagy:
3 bögre liszt (sima, 2,5 dl-es)
1/2 teáskanál só
1 bögre cukor
1 csomag sütőpor (10 gramm)
1,5 bögre tej
2 egész tojás
1 csomag vaníliás cukor
1/2 bögre olvasztott vaj (10 dekás darab)
A száraz hozzávalókat egy tálban összekeverjük. Egy másik tálban a vajon kívül minden egyebet, amit aztán ráöntünk a szárazakra, és alaposan elkeverjük. Jöhet a vaj. Alaposan kikent tepsibe öntjük. (Az enyém 21*35 cm-es.)
Aztán:
1 bögre lágy vaj
1 bögre cukor (lehetőleg barna)
2 evőkanál liszt
1 evőkanál fahéj
Összedolgozva lágy vajkrémet kapunk, amit kis halmokban a tésztára dobálunk elszórva. Így:
Mellette a kis füzet egy naptár, az idei. Még van benne pár lap, aminek üres a hátoldala. 😛 Szerintem hasonlóan “Most nekem papírt gyorsan, receptet kell leírnom!” típusú emberkék találták fel a recept-naptárat. Ja, ezen vetettem össze a különböző arányokat, végül a bőségesebb mellett döntöttem. Nyilván.
Aztán egy késsel örvényeket húzunk, kissé márványosra keverjük az egészet. Ilyen lesz nagyjából:
Mikor ez megvan, 170 °C-on 30-35 perc alatt készre sütjük. Tűpróba fals lehet! Nem szabad kiszárítani! A széle szép aranybarna, de a süti puha. És jóval korábban burkolja be a lakást a fenséges fahéjillat, mint hogy kész lenne. :))
Most, még forrón jöjjön a máz. (Ezt megfeleztem, mert azért ez már nekem is soknak tűnt!)
1 bögre porcukor
2,5 evőkanál tej
1 csomag vaníliás cukor
Rácsorgatjuk, várunk egy picit, hogy megkössön, addig csak nyeldekeljük a már sóvárgástól gyűlt nyálunkat. 😀
Száradj már, száradj már mázacska, szeretném már felvágni! Sáláálá! 😀
Az első 3 kocka, még melegen, és mint kiderült, így a legfinomabb! Ó, így maga a mennyország! 🙂