Kolléganőm szerette volna meglepni anyukáját egy olyan tortával, ami “hát rád bízom, szereti a virágokat, kedvenc színe a piros, inkább nőies, mint vagány, ja, Piroskának hívják”. :)))
Én meg elővettem kedvenc fotókeresőmet (google), és pásztáztam valami egyszerű, de mégis egyedi, virágos, de mégsem a hagyományos értelemben, szóval Mátyás királyos hangulatban vadásztam (igen is meg nem is, úton is meg nem is, stb.), Aztán ráakadtam ERRE, és tudtam, hogy ő lesz az.
Jó, jó, tudom, koppintás. De nagyon megtetszett, és azért picit átalakítottam na. :))
Ami igazán különlegessé teszi, az a torta maga. Lányzó közölte, hogy anyuja kedvenc süteménye a mézes-krémes, szóval legyek szíves azt valahogy tortába önteni. Oooké.
Szóval a tészta
5 tojás fehérje
12 dkg cukor
csipet só
fényes habbá verve,
5 tojás sárgája
12 dkg cukor
1,2 dl olaj
1,2 dl tej
3 evőkanál méz
2 kiskanál mézes fűszerkeverék
1 kiskanál fahéj
24 dkg liszt
kikeverve, majd a habbal összeelegyítve, formába töltve, 160 °C-on tűpróbáig sütve.
Vaníliás krém
1 csomag vaníliás pudingpor
2 csomag vaníliás cukor
1 evőkanál liszt
3,5 dl tej (felfőzve, kevergetve visszahűtve)
25 dkg vaj (habosra keverve, majd a langyos pudinggal elegyítve).
A tortakarikát 4 lapra vágtam, majd alulról fölfelé így rétegeztem: piskótalap, vaníliás krém, piskótalap, baracklekvár, piskótalap, vaníliás krém, piskótalap.
A visszajelzésből ítélve sikere volt! 🙂
