Logó torta már sokszor készült kiskonyhámban, most is hozok kettőt. Az UTE már egy kicsit régebbi, pár hetes, míg az Ászok pár napja készült.
A logó tortáknak egy nagy trükkjük van, méretarányosnak és a lehető legprecízebbnek kell lenniük. Ezt úgy érem el, hogy keresek az interneten egy jó felbontású képet, amit pont akkorára nagyítok, mint ami nekem kell, és puha ceruzával sablont rajzolok. Az alakokat, köröket és többnyire a betűket is ez alapján vágom ki egyesével, és illesztem a már bevont tortára.
Azért többnyire, mert az UTE logónál kipróbáltam az újonnan szerzett betűkinyomómat, ami nagyon nem tetszik. A lila felirat kézzel vágott, a fehér pedig kiszúrós…hát, szerintem sosem fogom többet elővenni. Borzalmas. Igazából nem is rossz ám elpepecselni a határozott körvonalakkal. :))
Mindkettő csokitorta volt, főzött csokikrémmel, rumos áthúzással.
Pontosan! 😀
Értem én! A legtöbb dologgal tényleg nem az a baj, hogy nem lehet megoldani, hanem az, hogy sokáig tart nélküle.
Ebben viszont abszolút egyetértünk, azaz csak a logóknál érdemes kézzel a hitelesség érdekében, viszont sima név vagy üzenet feliratoknál bizony jól jön egy MINŐSÉGI, viszonylag nem túl drága kiszúró. Aminek beszerzése most szinte lehetetlennek tűnik számomra, legalábbis nem horroráron szeretném.
Hmm, pedig épp most terveztem, hogy beruházok egy betűkiszúróra, mert a Miss Saigon 10 db betűje került 1,5 órámba. Tény, hogy csakis ugyanazzal a betűtípussal hiteles, de néha elcsábulok, hogy legalább egy boldog szülinapot-felirat ne kerüljön 2 órámba 🙂