Plüss nyuszi

Van egy csajszi, igen kedves a szívemnek. Dolgoztunk együtt pár évet, még most is hallom, ahogyan nevet. 🙂 Azt az igazi, nyitott szájú kacajt képzeljétek el, miközben csillog a nagy, melegbarna szeme.

Az ő szülinapja jött el, neki készült ez a torta.

Tudni kell róla, hogy az az igazi bolondos, lökött csaj, aki él-hal a “cuki” dolgokért. Többek között a valódi nyuszikért is, ha jól emlékszem hónapokig ostromolta face-en anyukáját, mindenféle nyuszis képekkel, fölötte esdeklő szavak: ” Anyiciiii! Ugye milyen édes?? Naaaa, légysziiii! Tudod, hogy mennyire szeretlek igaz?? :D”  Végül csak sikerült megfűznie, és végre ő is boldog nyuszitulajdonos. 🙂

Anyuja igazából egy sokkal komolyabb témájú ötlettel jött, ami a kulcsfigura híján sajnos nem jött össze, így a “nyufi” mentőötlet volt, nagyon remélem, hogy Deniz mosolyogott, mikor meglátta! 🙂

Rózsaszín puncstorta az alap, a nyuszi pedig kakaós puncsmassza, marcipánnal bevonva. Mit mondjak, nem volt egyszerű.

Néztem kisebb fotósorozatokat, úgynevezett “tutorial”-okat a gömbforma bevonására, ahol a vékony, nyúlós, gumis anyaggal (gondolom fondant) lazán körbevontak bármit, alul pedig csak simán megtekerték, elmasszírozták, kész.

Na ezt marcipánnal el lehet felejteni. A marcipán az első erőteljesebb érintésre is igen sértődékenyen reagál, szakad, törik, morzsál, akkor is, ha nem száraz. Hisz szemcsés. Mert mandulából van, ami bármely finom szemcséjű, akkor is szemcsés na. Harmadszorra mindegyik gömbölyded alkotóelem sikerült, ez a lényeg.

Nagyon Boldog Szülinapot Deniz! 🙂

A puncsmasszához került most
3 tojásos piskóta kiszikkasztva, összemorzsolva
fél tábla ét csokoládé olvasztva
5 dkg olvasztott vaj
2 evőkanál kakaópor
4 evőkanál porcukor
2 evőkanál baracklekvár
1 adag presszókávé

Összegyúrás után szoktam hagyni kicsit észhez térni a hűtőben, ez amellett, hogy  barátokká teszi a piskótát a nedvesebb összetevőkkel, kissé le is hűti a csoki és a vaj forrófejűségét, végül sokkal kezelhetőbb masszát kapok.