Friss málnalekvárt képzeltem el, mármint, ha a fagyasztóból előkapott eper-málna kombót nevezhetjük frissnek.
Mikor már a palacsintát sütöttem, Bendi természetesen körülöttem téblábolt, miközben én a palacsinta és a mosogatás között ugráltam, egy tányér-egy pacsi módban. Az egész napi fegyelmezésben megfáradt apa néhány decibellel a tűréshatáron túl szólt rá: – Na most azonnal gyere ki onnan, hát megégeted magad, ha levered a serpenyőt! – Bendi válasza nyűgösen: – De nem is fogom leverni!! – Látva apja egyre sötétebb tekintetét, gondoltam megoldom a szitut, lágy, óvónői hangon megszólaltam: – Kicsi fiam, apa félt téged, mert anya és a gáztűzhely közé állni olyan, mint a víziló és a folyó közé: életveszélyes!
A szigorú apa felemelt mutatóujja megállt a levegőben, lehunyta a szemét, és az arca jellegzetes eltorzulásából, valamint a válla ütemes rángásából arra következtettem, hogy a görcsösen visszatartott röhögés fojtja belé a szót, végül furán magas hangon, még mindig mosolyogva szólalt meg: – Na gyere, kisfiam, hagyjuk anyát játszani! 🙂
Ezt játszottam:
20 dkg eper
20 dkg málna
20 dkg cukor
Kis láboskában felforralni, kézi habverővel a gyümölcsvelőt szétnyomkodni, kicsit beforralni, üvegbe tölteni.
Pali
50 dkg liszt
3 egész tojás
csipet só
2 dl tej
bubis víz
zsiradék a sütéshez
Egy kisebb merőkanál egy darab. Az az igazi, régi vas serpenyőm van, imádom, le nem cserélném! 🙂
Jó étvágyat!
