Blogszülinap

20-án volt egy éve, amikor elhatároztam, hogy belevágok, nyitok én is egy blogot, hisz már csordultig telt a mappám tortafotókkal, a lelkem élményekkel, a buksim írandóval.  Írtam is szorgalmasan, hol lelkesebben, hol álmatagon, néha pedig csípősebb nyelvre váltva. Nem hoznék most statisztikát, bár vannak szép számmal kedvenceim az elmúlt évből. Játékot sem indítok, mert bár ötlet ugyan lenne, a díj okoz most gondot. Két kis lurkó beiskolázása élvezett most prioritást, és amúgy sincs tele a kamrám tortázós-bonbonozós-sütizős kincsekkel, amit – ha lenne, – most szívesen elosztogatnék! 🙂

Viszont hadd osztogassak hálás ölelést amúgy virtuálisan Nektek, hogy itt vagytok velem, hogy elmondjátok a véleményeteket, vagy csak hallgatagon olvasgattok. Akkor is írnám – hisz elsősorban napló – ha kutya sem nézne rá, így viszont megtiszteltetés, hogy ennyien kíváncsiak vagytok a szösszeneteimre. 🙂

Hoznék hát egy szülinapi tortát, ami kimondottan Dinás, mindig is imádtam a majdnem térbeli, de nem is sík, azaz domborműves kialakítást.

Angol buldog, és elárulom titokban, hogy nagyon kedves barátom szülinapjára készült, csak néhány x-szel többet jegyez épp, mint ez a napló. :))

Aztán az is lehet ám, hogy kiötlök valami kis játék-félét, hisz annyian szerveztetek már ilyen mókát, én sem szeretnék kimaradni! 🙂