Mivel már létezik brownie, ami arra utal, hogy barnás, mert csokis, meg van blondie, ami szőkét jelent, mert fehércsokis, akkor legyen már jól-megmagyarosan fogalmazva almanie is! Merthogy ez is egy lágy, krémes, sűrű, finom sütemény, csak nem csoki az alap, hanem rengetegsok alma.
Jóanyám, amikor először lapozott a kis receptfüzetembe, amit büszkén mutattam neki, felsóhajtott, hogy most komolyan minden második recepted kevert-tészta?? 😀 Komolyan. Imádom őket, nagymamim ezer- meg egy módon készítette, mindenféle ízben, rengetegsok-féle krémmel, ami mindig passzolt hozzá.
Tudniillik, (aki ismeri csipet csapatomat – ha máshonnan nem is, hát innen – az tudja, hogy) nálunk nem telhet el nap nasi nélkül, viszont nekem sincs mindig kedvem órákig pepecselni a gáztűzhely körül, igyekszem tehát egy tálas-egy keverőlapátos-egytepsis sütiket kitalálni. Merő önző dolog, hogy míg épp ezt írom, elsőszülött gyermekem a maga 10 évével pont a második adag almanie-t keveri a kicsit sem olvasható receptleírásomat bogarászva…(vajon miért is jó, ha az embernek szintén cukrász-affinitású leánya lelend) most épp a fahéj szó okozott gondot, és szaladt ide, hogy két káká micsoda is??? talány??? hm…lehet újra tanulnom kéne gömbölyíteni a kis bogarakat, amik a papíron futkároznak…
Gépelve remélem olvashatóbb:
- 1 kiló alma nagylyukún lereszelve
- most egy nagy banán kézzel összetörve
- 3 nagy vagy 4 kicsi tojás
- 15 deka porcukor
- 1 vanicuki
- 1 sütőpor
- 2 kiskanál fahéj
- 1 dl olaj, vagy 10 deka olv. vaj
- 20 dkg liszt, aminek a fele lehet rétesliszt
Ezt így, ebben a sorrendben borogassuk bele egy tálba (eleve oda reszelem az almát), kavarjuk el, ne rémüldözzünk, olyan mint egy jó almás amcsi palatincsa, és nem is tévedünk sokat, hiszen forró platnin, vagy teflon serpiben kanálnyi mennyiségeket ki is süthetünk, csak úgy hosszadalmasabb, én meg ugye nem akarok ott állni. Így 3-ason sütve (olyan 170°C-on) jó 35-40 perc, szép aranybarna teteje kell legyen, tűpróba viszont fals eredményt mutat, mert krémes állagú.
Aztán élelmesebbjei eloszthatják 12 kis papírkapszliba, és nevezhetik muffinnak, megállja a helyét úgy is. :)) Azesetben viszont ajánlanám újabb egy káká talány kikeverését 3 káká cukorral, és a tetejére lehet szórni, sülés után roppanós, repedezett bevonatot képez a sütinken.
Jó étvágyat!
ui: …kiscsajom kihagyta a cukrot, amit én is a posztból…ez telepata tulajdonság vajon?? Szal tök lapos, fanyar-csípős almás fahéjas süti lett, ami nem épp édes…majd kicsi kockákra vágom, és porcukorba hempergetem talán.
No mégis. Ez lett belőle, és randasága ellenére nagyon jó ízzel bír, de javasolnám a cukor belülre bedolgozását, úgy lényegesen jobb állagilag, ízileg, külsőileg. 🙂
