.jpg)
Hát akkor bemutatnám az én versenytortámat. Direkt a versenyre készült. Mivel elnéztem az időpontot (most komolyan, ez totál rám vall nem??), január végén azt hittem lecsúsztam róla, ezért mikor észrevettem, hogy február 19 a nevezési határidő, hát észvesztve kutattam A TÉMA után. Kerek alakú, meg virágos alapból kizárva, virágra van külön kategória, a virágos kerek torta meg szerintem minden, csak nem egyedi (ettől persze lehet tökéletesen kivitelezett, gyönyörű darab!!). Sűrű bocsánatkérés, ha ezzel bárkit megbántanék, szabad szám van, nem bántónak szánom, ez az én heppem. Szerettem volna valami új dologgal kirukkolni. Mivel tél révén már epekedve vártam a zöld természetet, és elég sok ilyen típusú képpel veszem magam körbe, szép lassan kialakult a terv. Lánykámnak engedve tündérke is lett rajta. :))
Szóval ezek azok a képek, amik a legsűrűbben bukkantak fel előttem, őket szerettem volna kicsit belegyúrni a tortába. Mindenképpen szerettem volna patakot, hidat, mini vízesést, lépcsőt, fűzfát és tündért.
Zselatinos marcipánból készült a híd, kiskéssel lett bekarcolászva a minta, és fóliával bevont háztartási papírtörlő félbevágott gurigáján szárítottam meg, ahogyan a páfrányleveleket és fűszálakat is. Ugyanebből voltak a híd korlátai, a fa törzse és gombák is. A törzsben annyi szál virágdrót volt, ahány ág, ez stabilizálta, ugyanis alul ezek kibukkantak a gyökerek végén, így állítottam a tortába. Ja, a gombácskákban is voltak rövidke drótszárak. A fűfélékbe nem kellett, elég keményre kiszáradtak ahhoz, hogy beleszúrjam a marcipánba. A víz zselatin, a tündér marcipán, a szárnya szintén zselatinos-marci, a fa lombja és minden egyéb pedig háromszoros marcipán.
Főzött rumos gesztenyekrém volt benne, és mivel volt ideje bőven összeérni az ízeknek, hát fergeteges lett végül. 3 napot csücsült a hűtőben. 🙂
Amikor a figurák miatti kínlódó írásom született, akkor nagyban hozzájárult ez a torta, hiszen ezzel a csajszival kínlódtam épp akkor nagyon. Pedig ez is a vol.2, az első nagyobb és kreolosabb, nem jutott be az előselejtezőn…
Életem főműve eddig, teljesen oda és vissza vagyok a hangulatáért, amit áraszt. Eddig ezzel vagyok egyedül elégedett. Hogy miért soroltam vele mégis hátrébb, mint az eddigi három versenyzőmmel, amik ezüstök lettek? Vannak tippjeim, bár konkrét okot nem tudok. Született pár nagyon profi darab, amihez fel sem érek, ez tény, de ezeken kívül:
Egy: Mivel nagy-nagy cukrászkartonom és csipkém nincs, és nem is kaptam, tálcára tettem, ami bár vadonat új volt és szikrázóan tiszta, mégis igénytelen hatást kelthetett, lehet be kellett volna vonnom azt is marcipánnal, viszont már nagyon kevés anyagom volt, a mandula meg nem ingyen terem, így kihagytam ezt a lépést.
Kettő: Új technológiában próbáltam ki magam, nem mertem nagyot lépni, így a fa nem lett túl nagy, a tündérrel együtt aránytalannak tűnik. Vagyis vagy a fának kellett volna nagyobbnak lennie, vagy a tündérnek kisebbnek.
Három: Ami a kettő folytatása, a híd is szélesebb lett, mint amit a tészta megkívánt volna, kecsesebb híddal, vagy nagyobb tésztaperemmel jobban mutatott volna.
Őszinte leszek, én tudom, látom, hogy rengeteget fejlődtem az elmúlt 2 év alatt, sokkal kidolgozottabb, simább, letisztultabb torták kerülnek ki a kezem alól, ezt látom, így ez a bronz kicsit odavágott az önbizalmamnak. Nem kesergek, hatalmas dolog dobogósnak lenni egy 150 körüli nevezés esetén! Csakhát na. Az értékelés szerint mégsem fejlődök olyan gyorsan, ahogyan kéne. Jobban rá kell feküdnöm a dologra.
.jpg)
.jpg)
Köszönöm Judóca! :))
Szia DinaNekem nagyon tetszik a tortád és már a verseny alatt is többször nézegettem:))) Amiket leírtál hibának így külső szemlélődőként nem feltűnőek mert az ember egészben nézi és úgy fantasztikus!
Köszi! :)) Oké, jövök! 🙂
Köszi Barbi! :)) Az volt, egy nagy kirakós játék. :))
szerintem nagyon klassz, én észre se vettem, hogy fehér tálca van alatta, csak mikor olvastam:) Nagyon részletgazdag, türelem játék lehetett a sok mütyür:)Gratula a bronzhoz:)
Csodálatos ez a torta! A víz, a fű, a fa, a tündérke, mind tündéri! A tálcát meg észre sem vettem, a torta annyira vonzza a tekintetet! Nagy-nagy gratuláció! :))Majd kérlek nézz be hozzám, vár ott egy kis meglepetés! 🙂
:DD hát nem is tudom Habos, talán arannyalfüsttel és márvánnyal díszített, air-brush-sal mintásra fújt makettasztal? Istenuccse beszerzek egyet, ha már milliomos leszek!! :DDD Nem megsértődni senkinek, nyilván viccelek! :))
Dinám, a véleményemet már úgyis ismered, ezért csak annyit itt,hogy ha még kis hobbitokat is teszel bele, összetévesztem egy Gyűrűk Ura díszlettel :)) Nagyon aprólékos, mesés, minden amit akarsz.:) Még hogy a tálca kilóg… hát mi a nyavalyára tetted volna amúgy, ha nem tálcára? ehh.
Persze, hogy láttam az Avatar című alkotást, minden propagandai felhang ellenére egy zseniális világot teremtettek, ahol minden perc ottlétért irigyeltem a főszereplőt! Már amíg nem jött a “gonosz”. 🙂 Köszönöm Gabi, lelket öntöttél belém! 🙂 Igen, csakis az számít, hogy örömet okozzak, a tőlem telhető legmaximálisabb minőségben. Élvezem minden percét, valódi szenvedély, és hidd el, nem hagyom magam! :)) Köszönöm, hogy velem vagy!!! :))
Köszönöm! 🙂
Pompás, harmonikus, nincs túlzsúfolva, remek színek, igazán bájos!
Imádtam ezt a tortát – igazi varázslatos világot teremtettél! Én nem igazán tudom szakmai szemmel nézni és nem tudom, mi alapján lehet dönteni ennyire különböző torták között – és hogyan lehet összehasonlítani őket és egyáltalán rangsorolni.De azt tudom, hogy ezt elnézegettem, imádom rajta a fát, a hidat és a tündért is – nagyon bájos az egész összkép! Bevallom, nekem egyáltalán nem tűnt fel a tálca, meg hogy kicsi lenne a fa.Pont a fa volt ami engem megfogott, imádom az Avatart – ha láttad, ott volt főszereplő egy nagyon különleges fa – nekem annyira ez a varázslat ugrott be róla!Nagyon sokat fejlődtél amióta figyelemmel kísérem a blogodat, le a kalappal a tortáid előtt! Én imádom őket – bár talán ez nem vigasztal a bronz miatt…Szerintem ez nem lehet verseny, mert ez mindenkinek hobbi és szerintem Te magad is beleadod a tortáidba a mozdítható idődet, energiádat, a kreativitásodat és tehetségedet. Igazi érzelmi viharokat élsz át és a tökéletesre törekszel!Újragyártasz egy figurát – szerintem ez bizonyítja, hogy komoly elvárásaid vannak az alkotásaiddal szemben! És hidd el, ez tükröződik is!Szerintem ez fontosabb – meg az is, hogy örömedet leld ebben és az is örüljön, aki a tortát megkapja! Nekem mindenképpen aranyérmes ez a torta is!
Már hogyne számítana, csak ez számít igazán! 🙂 Köszönöm, jól esik, amit írsz! 🙂
Köszi Vali, dehogynem, annyira nem vészes, csak kis mütyürködés! 🙂
Gyönyörű lett a tortád,tudom,hogy ez nem számít,de nálam az első tízben végzett a tortád,gratulálok hozzá,tökéletes ,hibátlan alkotás!
Szia!Ne viccelj az torta fantasztikus. Nekem az életben nem lenne ennyi türelmem, ezt véghez vinni. NA szóval leesett az állam.