Lila – fekete erdő
Azaz lila virágos tortusz fekete erdei ízben 🙂 Ez is egy pindur, csak pár szeletes, de nagyon szerettem megcsinálni. Először a nagy kapkodásban (mert itt csomó mindent kell csinálni), sima vaníliás tésztát sütöttem, aztán feltűnt, hogy van egy tábla felbontott csoki a pulton, a torta meg túl világos.
Első meglepetésemben röhögtem egyet, és kezdtem elölről. 😀 Szóval elkészült a csokis tészta, a magozott meggybefőtt levét leszűrtem, egyik felét egy kanál vaníliás pudingporral besűrítettem, aztán főztem egy tejszínízű pudingporos – tojásos krémet, amit lazítottam némi tejszínhabbal, meg a tésztából kimaradt fél tábla csokit a pult elülső részére készítettem reszelővel együtt (képes vagyok kihagyni ugyanis), valamint 1 dl vizet felforraltam 1 evőkanál cukorral, ment bele kicsi rum, és egy löket a kimaradt meggyléből.
Háromfelé vágtam a tésztát, meglocsoltam kis sziruppal, koncentrikus köröket rajzoltam rá a tejszínes krémmel (úgy, hogy a szélső mindig ez legyen), a kimaradó helyekre a meggyléből készült pudingszerű krém, abba sűrűn egymás mellé a meggyek, majd az egészet telehinteni reszelt csokival. Aztán a kövi lap, végül a teteje. Az egész tortát még átkentem a tejszínes krémmel, majd hűtőbe pár óra, hogy jól megdermedjen.
Innen már gyalog galopp, hisz csak sima burkolás, némi lila-pacsmagolás kis darab marcikkal, majd pár rózsa, néhány virág, a maradék lilával márványos kis szalag alulra, és már kész is! 🙂
