Igen, ez is nagy kedvenc. Kismilliószor készítik szerte, úgy látszik, Thomas és Spídermann mellett ez is örök darab. 🙂 Már megint a szőrszálhasogatásommal jövök (és olyan jó lenne, ha az én nyilvánvaló és szembetűnő hibáimra is rányitná valaki a szemem, mert azért van ott, mert én nem látom), de sokszor veszem észre, hogy azért nem igazán kitty-s sok készítmény, mert nem ott vannak a szemei és az orra, mint ahol kéne lennie. Vagy csak én vagyok olyan barom, hogy rendesen vonalzóval kijelöli a középvonalakat és ahhoz viszonyítva helyezi el a segédpöttyöket? 😀 Szóval hello cicának a vízszintes középvonal alatt vannak a szemei, és kijelöléskor ez baromi alacsonynak tűnhet, de tényleg úgy van, és a kész mű láttán ez igazolódik is. Sokat készítettem már, a legtöbbször csak a fejét.
Mivel drágaságunk feje ovális, és van két füle is, én úgy szoktam megoldani, hogy a leoválosításkor leeső darabokat keresztben félbevágom, összeforgatom, és abból készítek fület. Így tényleg pocakban landol majdnem minden morzsa. A legegyszerűbb torták közé tartozik, viszont a borítás épp ezért minden milliméteren látszik, így már nem is olyan egyszerű. :))
Ez volt az első, túrókrémmel töltött cica, és ezután már nem fotóztam a csak fejeket, pedig jó lett volna.
Ő volt az egyik változat, a ruhája nyakrésze lehetne kidolgozottabb.
Ez is egy pindur, így elég fura lett volna egy pici, de magas fej, hát csak marcilapot szabtam rá. Legalább nem a homlokába kerül a gyertya! :)) A szélező kígyó végződéseit a masni alatt rejtettem el. Boldog cicózást mindenkinek!
🙂
