Hol is kezdjem…. Nem vagyok híve a nagy díjosztogatósdinak, eléggé furi dolog szerintem egymásnak küldözgetni a mindenféle ütyür-bütyür, csilli-villi képecskéket, miszerint milyen über tuti kreatív firkászok vagyunk amellett, hogy milyen tündi-bündi sütikéket hoztunk megint össze. Persze kedves gondolat, és mosolyt csal az ember arcára, ha valakinek mi jutunk először eszébe, ez kétségtelen, de mivel az utóbbi időben dömpingméretet öltött ez a divat, már nem olyan egetrengető kitűzni a 368. darabot a falunkra.
![]()
![]()
Ám most, mivel hatalmasat rötyögtem, és persze jól is esett, elmesélem a sztorit.
Teát találta meg egy leányzó két kis képecskével, rajtuk idegen nyelvű felirat (amiket én sem fogok kibogarászni), miszerint ezek blogdíjak, és fogadja őket szeretettel. Szabály: küldd tovább 4 bloggernek és árulj el magadról 3 dolgot. (Különben halálnak halálával halsz ki a bloggertársadalom pixiséből.)
Tea ezért őket “Trottyos medve mézről álmodik” és “Ne főzzetek réti susulykát” díjaknak nevezte el, amely díjakat ezennel továbbítanék
Teának (hogy körbeérjen [és mert ő a kedvencem])
M@rtinak (a paciért legfőképpen)
Vikinek (tékasztorik írója, fogalmam sincs, hogyan találom meg, de hátha)
Gabinak (mert mellém állt, amikor kértem)
és mert nem szeretnék senkit megbántani, mindenkinek, aki valaha megjegyzést fűzött a dolgaimhoz, vagy csak olvasott, meg mert csak azért, mert most itt van.
3 dolog rólam:
Imádom az esőt.
Mindenem a fantasy, csak az tud kikapcsolni.
Nem bírom a zöld színt lakásban vagy ruhaszínben, csakis a természetben, vagy ételekben.
Én Csipet sajtospogiját b@sztam el…ujjnyi vastagra kellett volna kinyújtani. Végülis..csak gyerekújjnyi lett! Aztán csináltam tahónyált meg svédgombás tésztasalit, ma meg rozsdás pipiszárnyat. Semmi gond nem volt velük, de egyszerűen ebben a sötétben rém rondák a fotók. Még a sárgás dolgokat viszonylag le lehet kapni, de pirosat…ez meg mind az volt. A szárnyon kívül itt várnak a hüsiben, hátha holnap kisüt a nap. De vannak időszakok nálam is, hogy már sírni tudnék, annyira béna vagyok…
Mostanság rám férne! 😀 Leégettem tegnapelőtt a tükörtojást, tegnap a kókuszkrémalapot, ma meg a főtt (!!!) krumplit, ami a spenót mellé lett volna. Párom csak kiballag a konyhába, és flegmán megkérdezi: megin’ sikerült? De ezért is Te vagy a felelős, ha ilyen sztorikkal bombázol folyton! 😀
Kössszönöm Dina, nekem tényleg mosolyt csalt az arcomra, hogy eszedbe jutottam – de egyébként is mindig ugyanígy van ez, mindig örülök neked! :))))Na, ez a kihalósdis dolog azért megijesztett – ha már ilyen szépséges díj, igyekszem továbbítani!:)
Én meg arra gondoltam ha nagyon felb@sznak alapítok egyszer egy antidíjat! Azt majd passzoljuk egymásnak pár betegelméjűvel!:DD Pl. Vazze megint odaégetted az ónosvizet! Vagy: Juszt sem ütöm meg a mércét! Illetve: Ezzel mérgeztem meg tegnap a szomszédom! Szóval lenne néhány ötletem! És még magyarul is van…))
Köszi Dia a fordítást, tényleg nem volt kedvem kiókumlálni, hogy miről szól igaziból! :)M@rti, nem is értem, hogy bírtad ki eddig díj nélkül! :DDDVicus Köszöntelek! :)Teáskám, azaz stílusosan: Csájszi, ha már szlávosodunk, minden szavad hóttigaz. Nem is kívánok több képecskét kiragasztani ide, elvégre tök nem ezért irkálok mindenfélét, hanem mert magamnak is szórakozás. 🙂 De ezt köszönöm Neked, és mint írtam, Te azért kapod, hogy így körbeérjen. Mert nem az oltja ki? 😛
Köszi a visszadíjat..)) Kényszermosoly jel nincs…asszem. Épp örültem, hogy túladtam rajta! Különben én is ezért veszem palira ezt az egész műmájer puszi-puszi nyaldosósdit. Ha vki tényleg letesz az asztalra vmit oké a díj (persze nem ezek). Mondjuk ha megmássza a mount everestet kezet fogok vele, de két vánnyadt pörköltszaftért nem csinálok be! Ha meg mondanivalóm van a kolleginához, szólok kommentben. Az a másik szánalmas ebben, hogy még csak nem is magyarul íródtak. Kíváncsi vagyok mikor kapok ősi maja nyelven díjakat (persze ahhoz intelligencia is kéne), kínaiul, hanysiul..mansiul…Oszt sokan úgy tesznek itt, mintha minimum Grammy-t kaptak volna. Istenem..csak azt a szintet ne éljem meg..
Nagyon jól szórakoztam Teánál és most nálad is!:)))
Köszikeeee! Annyira, de annyira rég kaptam díjat! (hehe)Tényleg jó az elnevezés, ami a díjakhoz kapcsolódik! (Tea megérdemli újra a díjadat – már csak ezért is)! 🙂
Cuki a fordítás! Gratulálok hozzá! Az első egy mosoly a blognak, a második: szépség, inspiráció. :)))