Ez is közkedvelt téma egy tortaválasztásnál, de nekem még nem sok esélyem jutott babrálni velük. Összesen 4 darab ölebem volt cirka 5 év alatt. 🙂 Az első a kezdeti skót juhász már bemutatkozott, azóta pedig 3 csöppség jött össze.
Barátnőmé volt ez a kis puli, vaníliás töltelékű piskóta a test, rajta kézzel sodort kakaóval színezett marcipán. Kiscsajom segített, mert hajnalig sodorgathattam volna. 🙂 Próbáltuk rasztásítani, azaz különböző hossz és vastagság volt a cél. A fotó borzalmas, nagyon szépiás, mert késő este készült, amikor végeztünk.
Aztán a következő alkalommal fehéret kértek, és nem is tudom hol, de habcsókmasszával borított kutyust láttam. Gondoltam nekem majd milyen jól fog sikerülni, de persze nem olyan lett, mint képzeltem. Túl folyós volt a massza, összeépültek a húzások, ezért lett rövid szőrű a testen. Az a lényeg, hogy a “gazdijának” tetszett. Sima csokikrémes volt.
Végül mostanság készült a legfrissebb, ami szintén a neten bogarászott fotók alapján készült (technikáját tekintve) hibrid. A marcipán sajnos nem úgy viselkedik, mint egy lágy, rugalmas fondant, ez már majd lefolyt a tortáról , mégis morzsálós volt kissé az olló alatt. A mandula porózussá teszi, ez van. 🙂 Attól függetlenül eddig ez a legjobb kutyusom, és bőven van még hova fejleszteni ezt az oldalt.