Sokáig törtem a fejem, hogy csak sima kerek torta legyen, rajta pici bicajjal, vagy a köronalak azért nagyjából, és rajta festés….aztán megnéztem csomó képet a témában, és úgy döntöttem, megalkotom inkább a lehető legélethűbbre.
Megsütöttem a tésztát, kifőztem a krémet, begyúrtam a marcipánt. Megfaragtam a tésztát, azaz laposra vágtam a tetejét, felvágtam négy egyenlő szeletre (ez a legnehezebb számomra) és kicsivel kisebbre szabtam egy kerek forma segítségével.
Kettőt-kettőt betöltöttem krémmel (szirupos áthúzással), ezekből lettek a kerekek. Sütöttem egy kisebb, 3 tojásos tésztát is, csak úgy simán elterítve nagytepsiben, meg van mindig maradék tésztafaragványom is a fagyóban, ezekkel alkottam jó adag puncsmasszát, ebből alakítottam a vázat.
Ha már itt tartok, akkor le is írom a receptjét, ami azért folyton változik az itthon lévő cuccok és a kedvem szerint:
Puncsmassza:
maradék tészta, vagy ezért sütött tészta, esetleg linzer, darált keksz ha van, netán ezek keveréke
porcukor
vaj
kakaópor
rum(aroma)
tetszés szerint mazsola, darált dió
kávé
lekvár
Adagokat azért nem írok, mert fogalmam sincs. Sosem teszek bele tejet, ettől ragacsos, fújtós, szájpadláshoz ragadós lenne. Kávé helyett sziruppal is lazíthatjuk, a lekvár inkább fanyarabb legyen, barack a legjobb. Egy nagyobb tálba halmozom a morzsát, porcukrot, kakaóport, (mazsolát, diót stb.) nagyjából elkeverem, majd jöhet az olvasztott vaj, a néhány evőkanálnyi lekvár, és annyi kávé, hogy ne túl kemény, de ne túl lágy masszát kapjak. Az ízét folyamatosan ellenőrzöm (nem is bírnám ki 😀 ), kakaóporral, porcukorral, (sőt egyszer citromlével tettem meg, tök jó lett) lehet még tuningolni rajta. Ha kész, picit pihen a hűtőben, hogy összeérjenek az ízek.
Visszatérve a bicajhoz, a kerekeket bevontam fekete marcipánnal, közepükről kivágtam egy kisebb kört (salis tányér volt a sablon), fehér marciból szabtam ki ugyanazzal a tálkával a közepeket. Beirdaltam a kerekek gumiját, hogy élethűbb legyen. Kevés szürkét gyúrtam, ebből hajszálvékony csíkokat sodorva tettem fel a küllőket, amik pont a fekete és a fehér marcipán illeszkedéséig értek, egy kicsit vastagabbal zártam le végeket és az illesztést körben.
Felhelyeztem őket egy nagyobb, sütőpapírral bevont tálcára.
Puncsmasszából van a pedálszerkezet “agya” fekete marcipánnal bevonva.Ugyanolyan magasnak kell lennie, mint a kész kerék. Rajta egy nagyobb kör, azon egy kisebb, aminek a széléről kis háromszögeket vagdaltam ki, ez lett a fogaskerék. A hátsó kerék is kapott egy fogaskereket. A lánc sem volt nehéz, sodortam egy hosszú kukacot, és egy villa ágait nyomkodtam bele, majd óvatosan a két fogaskerék köré tekertem. A két vége a zöld hátsó váz alatt van. A keréken átfutó rudak, az ülés és a kormány marcipán. A váz többi eleme puncsmassza rudak, marcipánnal bevonva. Érdekes, hogy bár talán ez az egyik legfurább alakú tortám, ez ment a legsimábban, maguktól alakultak a kezem alatt a részek, jó lenne, ha mindegyik ilyen simán gördülne :))
Lili persze nem bírta ki, hogy ne nyúlkáljon felé….
A pedálra nem tudtam kitalálni semmi épkézláb ötletet, fát, fémet egyebet nem akartam használni, ezért alulra került, de legalább rajta van 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: